„Június 15-én, a tanév utolsó napján, a Nagybajom 3-as csoport szülői értekezlete is megvalósult. Egy kis újdonságot is bele szerettünk volna vinni ebbe a kis összeröffenésbe. Mentorommal, Roland bácsival, arra szerettük volna fektetni a hangsúlyt, hogy a szülőknek és a családtagoknak bemutathassuk, hogy gyermekeik mekkora munkát fektettek bele a tanulásba, az alapítványi mindennapok megszínesítésébe, önmaguk különböző módon történő fejlesztésébe. Szépen sorban haladva, először bemutattuk, hogy mennyit változtak a jegyek egy félév alatt, méghozzá tantárgyakra lebontva. Annak érdekében, hogy érzékeltessük a továbbtanulás közelségét, és az érettségin megjelenő tárgyak fontosságát, külön kiemeltük a magyar nyelv- és irodalomban, a matematikában, a történelemben, az idegen nyelvekben és a természetismeretben történő teljesítményi változásokat, hogy ezekre minél jobban odafigyeljenek a szülők, a gyerekek, mi, a segítő egyetemisták, a mentorok és a fejlesztő tanárok is. A motiváció talán az egyik legfontosabb tényező a gyerekek életében, ezért a különböző érdemeket (jegyeket, korrepetáláson való megjelenéseket, Alapítványon belüli munkákat) számok formájában összesítettük, hogy objektív képet is kaphassunk a gyerekek előrehaladásáról. Most már mindenki tudja, hogy gyermeke milyen szinten van a többiekhez képest, és szerencsére általánosságban kijelenthető, hogy ezek a fiatalok rendkívül sokat szeretnének bizonyítani, így remélhetőleg mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy minél előrébb jussanak ezen a bizonyos ranglétrán. A hosszas elemzés után átbeszéltük az egészségtábor és a tokaji tábor menetrendjét, majd végül kitöltettük a szülőkkel a hivatalos papírokat, melyekkel lezárhattuk ezt a félévente csak egyszer megszervezett, mégis igen fontos közösségépítő eseményt.” Győző Zalán Nagybajom 3-as csoport
