A héten két angol órán is részt vehettek a Kaposvár 2-es csoport legfiataljaibbank szülei. Együtt örülhettünk annak, hogy mi mindent tudnak csemetéink „inglisül”.
Őszintén szólva igazán az angol órák igencsak igénybe vették és jócskán megdolgoztatták gyermekeinket. Mindkét csoport intenzív, pörgős volt, mégis maradandó élményt adott. Jó volt, hogy vidáman, kedvesen, életszerűen, de közben komoly elvárásokat támasztva, és sok szókincsbeli és nyelvtani tudást átadva zajlottak az órák. Kedden Gabi nénivel a Fehér Házról (természetesen aktuális vonatkozásiról is) beszélgettek, majd a „plázázás” volt a téma. Nagyon tetszett, hogy az angol és amerikai sajátosságok, valamint a gyerekek saját tapasztalata is ugyanúgy feldolgozásra került. Külön jó élmény volt, hogy sokat beszéltette a gyerekeket angolul hétköznapi, rutin jellegű dolgokról. Csütörtökön, a másik csoport Zsuzsi nénivel a múlt idő, a múlt idejű igék zenei aláfestéssel történő ismétlése után új olvasmányt dolgozott fel, mely egy életet mentő kabátról szólt. Ezután mindenki egy-egy képet kapott, és úgy kellett egy történetet összeállítani, hogy nem láthatták egymás képeit, csak angolul, múlt időben elmondhatták, és ráadásul egy kakukktojás kép is volt köztük.
Összességében nagyon tetszettek az órák, különösen az, hogy szinte teljes egészében angol nyelven zajlottak. Úgy gondolom, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek gondolkodásban is átálljanak az idegen nyelvre. Sokat fejlődtek egy év alatt. Köszönöm szülőtársaim nevében is, hogy részesei lehettünk mindennek.
Egyébként nagyon tanulságos volt az is, hogy saját, picit megfakult angoltudásomat edzhettem.
Árok-Vörös Ildikó, szülő-Kaposvár 2.