„Májusi projektnapunk az önmegvalósításról szólt. Ezen a szombaton először egyéni, majd csoportos megbeszélést tartott velünk Sanya bá: elbeszélgettünk az idei tanév eredményeiről és annak a fontosságáról, hogy lelkiismeretesen lássuk el a feladatainkat az Alapítványban is és az élet más területein is. Ezután egy összetett feladatot kaptunk a mentorunktól, amelyen a gépteremben dolgoztunk és három részből állt. Két dokumentumot és egy posztert kellett elkészítenünk: az írásos részhez vissza kellett gondolnunk öt évvel ezelőtti önmagunkra, majd számot vetnünk azzal, hogy milyen területeken mennyire fejlődtünk. Ebbe természetesen beletartoztak az elért eredmények, sikeres vizsgák is. A másodikhoz számot kellett vetni magunkkal arról, hogy milyen előnyös tulajdonságaink vannak, amelyeket átlagosat meghaladó szintűnek gondolunk, illetve melyek azok a külső vagy belső jellemzőink, amelyekkel elégedettek vagyunk. E két dokumentum elkészülése után a mesterséges intelligenciát hívtuk segítségül különböző formákban. Az addig leírtak alapján az AI-t kérdeztük meg, hogy milyen típusú karrier és munka lehetne számunkra a legmegfelelőbb. A kapott eredményeket összevetettük saját elképzeléseinkkel és ez legtöbbször egybe is vágott, bár többeknél merültek föl olyan lehetőségek, amire maguktól nem gondoltak még. A feladat harmadik részében egy elképzelt, jövőbeni állapotunkat kellett poszterré varázsolnunk, annak megfelelően, hogy milyen javaslatokat kaptunk a karrierlehetőségeinkre, illetve, hogy hová szeretnénk eljutni, mivel szeretnénk foglalkozni mondjuk tíz év múlva, azaz hogyan is képzeljük el a sikeres jövőbeli énünket. Az elkészült plakátokkal kidekoráltuk a közösségi házunk egyes falait is, így egy darabig biztosan gyakrabban szembesülni fogunk saját céljainkkal. Ez igazából egy hasznos nap volt, mert rendezettebb lett a jövőképünk és közben még jól is szórakoztunk” -Szentes 1. csoport támogatottjai
