November 7-én a Szeged 1-es csoport egy újabb projektnap keretein belül az „Élet a Tiszán” témával kapcsolatban különböző foglalkozásokkal készült a Szeged 3-as csoport fiatalabb csoporttagjai részére.
Alíz és Evelin, délelőtt egy kézműves foglalkozást tartottak, amelynek tematikája a népi viseletek volt. A gyerekekkel rongybabákat készítettek, majd ezeket régi magyar népi ruházatokba öltöztették. Egyiknek még bajsza is lett, másiknak pedig kalap is készült.
Az ebédszünet után Brunó tartott egy kiselőadást, amely során bemutatta a Tisza két oldalán lakók életének különbségeit, illetve a Tokaji borvidéket. Szó volt a társadalmi és gazdasági különbségekről, illetve sok érdekességet is megemlített a témával kapcsolatban, például, hogy régen kevesebb volt az átkelőhely a Tiszán, ezért a két oldal sokkal elszigeteltebb volt egymástól, illetve azt is, hogy honnan kapta a Tokaji aszú azt a jelzőt, hogy „a borok királya, a királyok bora”.
Én egy kvízzel készültem, amelynek témája a Szeged környéki hagyományok és a régies, népi nyelvhasználat voltak. A játék során olyan kérdéseket kellett megválaszolniuk, mint például, hogy honnan kapta a nevét a gémes kút, honnan kapta a nevét Rózsa Sándor, vagy hogy mit jelent az, hogy mezőváros. A gyerekek nagyon élvezték a feladatot, minden csapat jól teljesített, azaz sok pontot gyűjtöttek. Ezekre a pontokra később szükségük volt a következő feladathoz.
Dani egy régi mezővárosi vásárt idézett meg, különböző régi képekről és szövegrészletekről kellett kitalálni, hogy hova tartoznak és licitálni is kellett a jó válaszra a kvízen szerzett pontokból. Ha jó választ sikerült vennie valakinek, akkor megkapta a ráköltött pontjainak a kétszeresét, hibás válasz esetén viszont elvesztette a vásárlásra szánt összeget.
A végén az nyert, aki a legtöbb ponttal tudta zárni a kis vásárt. A csapatok jutalmul csokikat kaptak, mindenki nagy örömére.” Somogyi Márk, Szeged 1., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, harmadéves gépészmérnök hallgató
További képek a Galériában találhatók.